2011. április 27., szerda

HONGKONG WIKIPÉDIA.



Hongkong
'中華人民共和國香港特別行政區.
Hong Kong Special Administrative Region of the People’s Republic of China
Hongkong, a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatású Régiója'
Hongkong zászlaja
Hongkong zászlaja		 Hongkong címere
Hongkong címere
Nemzeti himnusz: Az önkéntesek indulója
(a Kínai Népköztársaság himnusza)
Hong Kong Location.svg
Fővárosanincs
é. sz. 22° 17′ k. h. 114° 08′
Vezetők
FőminiszterDonald Tsang
Hivatalos nyelvkínai, angol
Népesség
Népszámlálás szerintismeretlen +/-
Rangsorban97
Becsült7 041 000 fő (2005-ös)
Rangsorban97
Népsűrűség6294,65 fő/km²
GDP2005
Összes254,2 milliárddollár (40)
Egy főre jutó37 400 dollár
HDI (2004)0,927 (22) – magas
Földrajzi adatok
Terület1104 km²
Víz4,6 %
IdőzónaHKT (UTC+8)
▼ kinyitEgyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Hongkong Különleges Igazgatású Terület (中華人民共和國香港特別行政區; Sound kantoniul[1] Sound mandarinul[2], Angol: Hong Kong Special Administrative Region of the People's Republic of China) a Kínai Népköztársaság két különleges igazgatású területének egyike (a másik Makaó). A területet, amely több mint 260 szigetből áll, általában csak Hong Kongként ismerik, ám a régi angol nyelvű szövegekben Hongkongnak írták.
Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének kb. kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe (csak Monacoés a közeli Makaó előzi meg). Egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak. Külön jogrendszere van, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai (továbbra is a bal oldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik a Kínai Népköztársasághoz.

Tartalomjegyzék

 [elrejtés]

Története [szerkesztés]

Hongkong 1900 körül
Searchtool right.svg Bővebben: Hongkong történelme
A mai Hongkong helyén a paleolitikum óta van emberi település. A térség a Csin (Qin)-dinasztia (i.e. III. sz.) óta része Kínának, a későbbiekben kereskedelmi és hadikikötő volt. A legelső feljegyzett európai látogató Jorge Álvares portugál tengerész 1513-ban.
A Kínára kényszerített első ópiumháborút követő 1842-es nankingi szerződésben Hongkong szigete és számos kisebb sziget került a brit korona birtokába. A második ópiumháborúután, az 1860-as első pekingi konvencióval a Kowloon (Jiu Long)-félsziget következett, majd az 1898-as második pekingi konvenció 99 évre a britek birtokába adta az ettől északra fekvő úgynevezett Új területeket.
1949 után a pekingi kormánynak katonai szempontból aligha jelentett volna nehézséget a brit gyarmat megszállása, ám ezt mégsem hajtották végre. Ezt a döntést az is befolyásolta, hogy Anglia – tekintettel elsősorban Hongkongra és kínai gazdasági érdekeltségeire – 1950. január 5–6-án megvonta elismerését a Tajvanra menekült „nemzetiektől”, és jegyzékben erősítette meg már korábban is kifejezett szándékát az új hatalom elismerésére. Bár Kína tudomásul vette a status quót Hongkong kérdésében, azt is világossá tette, hogy nem tolerálná a független állam létrehozását. 1972-ben az ellen is tiltakozott, hogy az ENSZ dekolonizációs különleges bizottsága Hongkongot és Makaót szerepeltette a gyarmati országokat felsoroló listán, mivel ezek a„kínai terület részei, amelyeket a brit és a portugál hatalmak foglaltak el”, és ezért sorsuk megoldása „teljesen Kína szuverén joga”.
Miután a bérlet meghosszabbításáról nem sikerült megegyezni, 1984-ben kétoldalú szerződésben mondták ki, hogy a lejáratkor egész Hongkong visszakerül Peking uralma alá, egyúttal rögzítették az „egy ország, két rendszer” elvének fenntartását 50 évre. A brit lobogót 1997. június 30-án vonták le, egy nappal később visszacsatolták a Kínai Népköztársasághoz, amelynek ma legfejlettebb része.
A birtokba vételt követően 1998-ban tartottak először többpárti törvényhozási választást, ahol az ellenzéki erők a hatvanból így betölthető húsz hely zömét megszerezték. Két évvel később már valamivel kevesebb helyet nyertek el, de még többségben maradtak. 2004-ben viszont – amikor már harminc mandátumért lehetett versengeni – nem sikerült a szakmai szervezetek között szétosztott helyekből szerezniük, és elvesztették többségüket.
A Hongkong kormányzójává Peking által 1997-ben kinevezett Tung Chee Hwa – miután Hu Jintao kínai pártfőtitkár-államfő számos vezetési hibájáért nyilvánosan elmarasztalta – 2005-ben lemondott. Utóda kétéves mandátummal Donald Tsang lett, akit 2007 márciusában öt évre újraválasztottak; a második terminusát július 1-jén kezdte. 2007 novemberében a – Peking támogatását élvező – Demokratikus Szövetség egy jobb Hongkongért nyerte a helyhatósági választásokat, összesen 115 mandátumot szerezve a 364 képviselőtestületi pozícióból.[3]

Lakosság [szerkesztés]

A lakosság az elmúlt 60 év alatt megtizenkétszereződőtt (1945-ös 600 000 főről 2005-re 7 millióra nőtt). 2008-ban, a születési ráta nagyon alacsony volt, mindössze 11,3 újszülött jutott 1000 főre, míg termékenység alapján 1056 újszülöttnek adhatott volna életet 1000 nő. Azonban Hongkong lakossága így sem csökken, sőt, emelkedik, az évi 45 000 kínai bevándorlónak köszönhetően. Egy ENSZ-jelentés szerint, Hongkongban a várható élettartam átlagosan 81,8 év, amely 2006-ban a világon a 2. legmagasabb volt. A lakosság 95%-a kínai származású, akiknek többsége a kantoni, Hakka és Chiu Chow. A maradék 5%-ot nem kínai etnikai csoportok teszik ki. Jelentősebb kisebbség a filippínó, az indonéz, a thai és az indiai. 30 000 amerikai, 20 000 kanadai, ausztrál, brit és 3000 német él még a városban.

Nyelv [szerkesztés]

Hongkong legfőbb és hivatalos nyelve a kantoni, amely egy Guangdong tartományból származó kínai nyelvjárás. Az angol szintén hivatalos nyelv, és egy 1996-os felmérés szerint, a lakosság 3,1%-a beszél angolul a mindennapokban, és 34,9%-a idegen nyelvként beszéli csak. Az 1997-es visszacsatolás óta, egyre több mandarin nyelvjárású kínai települ Hongkongba, ami nagyrészt a Kína és Hongkong közti gazdasági kapcsolatnak köszönhető.

Vallás [szerkesztés]

A lakóknak egy hongkongi alaptörvény biztosít rengeteg jogot, és magas fokú szabadságot a vallás gyakorlásában. A lakosság többsége buddhista, illetve mintegy egy tizede keresztény. Kowloonban működik az anglikán St. John-katedrális, illetve egy muzulmán mecset is.

Politika [szerkesztés]

A Törvényhozó Tanács székháza
Kína Hongkong Különleges Igazgatású Terület része nagyfokú autonómiát élvez a kínai "egy ország, két rendszer" politikájának köszönhetően. Mindenben független Kínától, csak a hadügyekben és a külügyekben nem. A Kínával aláírt nyilatkozata biztosítja a régiónak, hogy az 1997-es átadástól számítva még legalább 50 évig fenntarthassa kapitalista gazdaságát, és az emberek szabadságát. A terület kormánya (amelyet a főminiszter vezet) felelős az adminisztráció ellenőrzéséért. A kormány a pekingi központi kormányzat nagyfokú támogatását élvezi, ennek ellenére pénzügyileg független tőle.
Az elsődleges kormányzati intézmények a következők:
  • A végrehajtói: a Végrehajtó Tanács élén a főminiszter áll, akit a választási bizottság választ ki, és a Központi Népi Kormány nevezi ki;
  • A közszolgálati: Egy politikailag semleges testület, amely szakpolitikákat és kormány szolgáltatásokat nyújt, ahol a közalkalmazottak kinevezése előléptetési rendszer alapján folyik;
  • A jogalkotói: a Törvényhozó Tanácsnak 60 tagja van, akiknek a felét közvetlenül, általános választójog alapján választanak meg az állandó lakosok a Hongkong-ban. A Törvényhozó Tanács elnöke egyben a képviselőház elnöke is;
  • Az igazságszolgáltatási: Hongkong igazságszolgáltatása, beleértve a végső fellebbviteli bíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot (amely magában foglalja a Fellebbviteli Bíróságot és az Elsőfokú Bíróságot), a kerületi bíróságokat, stb. A bírák által kinevezett ügyvezető igazgató ajánlása alapján egy független bizottság vezeti azt.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

A főminiszter (aki 1997-ben váltotta fel a brit kormányzót) vezeti a kormányzatot. A kormányzati feladatokat miniszterek végzik el, akiket a főminiszter nevez ki és a kínai központi kormány támogat. A jelenlegi főminiszter Donald Tsang. A három legjelentősebb minisztérium a Főminiszteri Hivatal, a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium.

Politikai pártok [szerkesztés]

Jelen [szerkesztés]

  • 3L
  • Áprilisi ötödik akció (四五 行动)
  • Szövetség a Demokráciáért és az emberek megélhetésének (香港 民主 民生 协 进 会 / 民 协)
  • Polgári Párt (公民 党)
  • Demokratikus Szövetség egy jobb Hongkongért (DAB, 民主 建 港 联盟)
  • Demokrata Párt (民主党)
  • A Frontier (前线)
  • Szociáldemokrata Liga (社会 民主 连线)
  • Liberális Párt (自由 党)
  • Új Évszázad Fórum (新 世纪 论坛)
  • A Dél-Demokratikus Szövetség (南方 民主 同盟)

Helyi [szerkesztés]

  • Közép-és Nyugat Demokratikus Erő (中 西区 民主 力量)
  • Polgári Erő (公民 力量)
  • Hongkong Konzervatív Párt
  • Igazságügyi Unió (公 义 同盟)
  • Új Ifjúsági Fórum (新 青年 论坛)
  • Yuen Long Tin Shui Wai Demokrata Szövetség (元朗 天水围 民主 阵线)

Megszűnt [szerkesztés]

  • 123 Demokratikus Szövetség (一二三 民主 联盟)
  • Hongkong Progresszív Szövetség (香港 协 进 联盟 / 港 进 联)
  • Reform Klub (香港 革新 会)
  • Hongkong Polgári Szövetség (香港 公民 协会)
  • Városlakók pártja (民权 党)

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Kína hadereje
Hongkong védelmét (mivel Kína része) a kínai hadsereg látja el, mely szárazföldi erőket, légierőt (22 db repülőgép és 12 db helikopter) és kisebb haditengerészeti erőket (6 db járőrhajó és 2 db deszant hajó) is állomásoztat itt.

Gazdaság [szerkesztés]

Hongkong éjszaka
Searchtool right.svg Bővebben: Hongkong gazdasága
Hongkong egyike a világ vezető pénzügyi központjainak. Hongkong gazdasága a legszabadabbnak bizonyult az elmúlt 15 évre visszatekintve, köszönhetően magas fokú fejlettségének. Mind pénzügyileg, mind kereskedelmileg fontos központ,és itt található a legnagyobb tömörülése a vállalati központoknak az ázsiai-csendes-óceáni régióban. Az alacsony adóterhek miatt sok nemzetközi vállalat itt rendezte be központját, amelynek köszönhetően az ország a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi élet egyik fellegvára lett. Mindemellett egyike a "négy ázsiai kistigris"-nek, az 1960-as és 1990-es évek között tapasztalt gyors és nagymértékű gazdasági fejlődésnek hála. A hongkongi értéktőzsde a hatodik legnagyobb a világon, amelynek piaci kapitalizációja 2007-re elérte a 2,97 billió USA dollárt. Hongkong hivatalos pénzneme a hongkongi dollár. A hongkongi gazdaságban a kormány passzív szerepet tölt be. A második világháborút követően Hongkong nagyon gyorsan iparosodott, ám az 1980-as évekre a feldolgozóipari exportra épülő gazdaságot felváltotta a szolgáltatásokon nyugvó gazdaság. Hongkong érett pénzügyi központ lett az 1990-es évekre, de nagyban befolyásolta a fejlődést az 1998-as ázsiai pénzügyi válság. Az import nagy részét a mezőgazdasági termékek és a nyersanyagok teszik ki. 2007-ben 3.46 millió embert foglalkoztattak teljes munkaidőben, a munkanélküliség átlagosan 4,1%, ami alacsonynak számít. A GNP 90%-át a szolgáltatások adják, míg az ipar mindössze csak 9%-ot tesz ki. Az infláció mindössze csak 2%. 2009-re Hongkong lett a világ ötödik legdrágább városa.

Mezőgazdaság [szerkesztés]

A jelentéktelen mezőgazdaságot a rizs- és zöldségtermesztés, valamint az állattenyésztés (baromfi, sertés, szarvasmarha) jellemzi. A mezőgazdaság fejletlenségét főként a megfelelő termőterület hiánya okozza.

Ipar [szerkesztés]

Legjelentősebb iparágai a villamosenergia-termelés és a cementgyártás. Könnyűiparát a szövet és ruházat készítése, elektronikus készülékek (rádió, televízió, számítástechnikai alkatrészek) gyártása, valamint órák, műanyagáruk és játékok előállítása képezi.

Turizmus [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Kína turizmusa

Külkereskedelem [szerkesztés]

Exporttermékek: ruházat, textíliák, cipő, elektromos készülékek, órák, játékok, műanyagok. Importtermékek: élelmiszerek, járművek, nyersanyagok, kőolajtermékek. Főbb kereskedelmi partnerek:Kína, Japán, Egyesült Államok, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr.

Földrajza és klímája [szerkesztés]

Hongkong Kína déli partvidékén helyezkedik el, 60 km-el Keletre Makaótól, a Gyöngy folyó deltájának túloldalán. Keleten, Délen, Nyugaton a Dél-Kínai-tenger, Északon a shenzeni határ és a Shenzen folyó határolja. Hongkong teljes területe 1054 km2, amely magába foglalja az Új Területeket, a Hong Kong Island-et, Kowloont, valamint még több mint 200 tengeri szigetet, melyek közül a Lantau Island. A déli körzetben található Ap Lei Chau a világ legsűrűbben lakott szigete.
A terület nagy része dombokból, hegyekből és nagyon meredek lejtőkből áll és a terület 40%-a állami park, vagy természetvédelmi terület,így a területnek csak 25%-át lehet beépíteni. A régió legmagasabb pontja a Tai Mo Shan, 957 m magas. Annak ellenére, hogy Hongkong erősen urbanizálódott terület hírében áll, a kormány rengeteget költ a természet értékeinek megőrzésére, és megfelelő mennyiségű zöld terület kialakítására. A környezettudatosság egyre inkább meghatározó, ugyanis a növekvő légszennyezés nagy veszélyt jelent. A városi szmognak azonban 80%-a Hongkongon kívülről, a Gyöngy folyó deltájának másik feléről származik.
A Ráktérítőtől kissé Délre fekszik, éghajlata szubtrópusi. A nyár forró és nyirkos, időnkét előfordulhatnak záporok és nagyobb viharok is, ilyenkor meleg levegő érkezik a térségbe délnyugatról. Ilyenkor csaphatnak le legnagyobb valószínűséggel tájfunok, melyek áradásokat és földcsuszamlásokat okozhatnak. A tél általában napos, február felé kezd felhősödni. Ilyenkor jöhetnek Északról hidegfrontok, amelyek erős, hideg szelet hoznak magukkal. A legkellemesebb évszak a tavasz (habár inkább változékony akkor az idő) és az ősz, amikor a napos időhöz kevés csapadék társul. Hongkongban az évi napsütéses órák száma 1948 óra/év, a valaha mért legmagasabb hőmérséklet 36.1 °C, míg a legalacsonyabb 0.0 °C volt.
Hongkong látképe a Hong Kong Island-ről

Körzetei [szerkesztés]

Hongkong közigazgatási felosztása
Hongkong 18 körzetre oszlik:

Új területek [szerkesztés]

Kowloon [szerkesztés]

Hong Kong Island [szerkesztés]

Közlekedés [szerkesztés]

yellow double-decker tram
Hongkong villamos hálózata az egyetlen, amelynek emeletes villamosai vannak.
Hongkong közlekedési hálózata nagyon fejlett. A napi utazások több mint 90%-a (11 millió) tömegközlekedési eszközökön zajlik, ami a legmagasabb arány a világon. A fizetés több féle módon is történhet.
A város gyorsvonat hálózata, az MTR, 3,4 millió embert szolgál ki naponta és 150 állomása van. A hongkongi villamosrendszer, a világon egyedülálló módon, emeletes villamosokat alkalmaz. A normál busz nem olyan jelentőségteljes, mint a többi tömegközlekedési eszköz, kevesebb vonala is van, és ritkábban is jár. Ezzel szemben a magán kézben lévő buszjáratok sokkal keresettebbek.
A városból indulnak kompjáratok mind a szigetekre, mind a külső területekre (például Makaóra és Kantonba).
A Hong Kong Island-i Victoria csúcsra a legegyszerűbb feljutási eszköz a peak tram, amely egy 1888-ban alapított siklóvonal.
Hong Kong International Airport a világ egyik vezető légikikötője, és hatalmas forgalmat bonyolít le minden évben (kb. 47 millió fő/év és 3,74 t rakomány/év).

Építészet [szerkesztés]

Hongkongban 7650 felhőkarcoló található, ezzel 1. a világranglistán. A sűrűn lakottság és a magas épületek, annak tulajdoníthatók, hogy kevés a beépíthető terület, ugyanis a meredek hegyek átlagosan 1,3 km-re vannak a vízparttól. A helyhiány miatt megnőtt a kereslet a sokemeletes irodákra és lakásokra, ami azt eredményezte, hogy a világ 100 legmagasabb épülete közül 36 itt található, illetve itt élnek és dolgoznak a 14. emelet felett a legtöbben a világon.
Ennek eredményeképp, csak néhány régi épület maradt meg a belvárosban, a legtöbb épület már inkább a modern építészet műve. A 484 m magas International Commerce Centre (Nemzetközi Kereskedelmi Központ) Hongkong legmagasabb, és egyben a világ 3. legmagasabb épülete. A város legmagasabb épületei köző tartozik még a International Finance Centre, a HSBC központ épülete, és a Bank of China tornya. Jelenleg rengeteg fejlesztést terveznek, köztük egy új parlament, illetve még több felhőkarcoló építését, mind a Hong Kong Island-en, mind Kowloonban.

Oktatás [szerkesztés]

3-storey red brick building with gabled roof adjacent to 7-storey modern building with flat roof
A University of Hong Kong látképe
A hongkongi oktatási rendszer nagyjából követi angliait, habár vannak nemzetközi rendszerek. A középiskolákban a kettő, illetve három nyelv tanulására fektetik a hangsúlyt, és nőtt a mandarin nyelv oktatása is. A hongkongi oktatást hivatalosan is a világon a 2. legjobbnak minősítették. Az évek során az oktatási rendszer többször is megváltozott, utoljára azonban csak 2007-ben változtattak rajta. Az iskolakötelesség 6 és 15 év között van. A hongkongiak 90%-a gimnáziumi képzésben részesül. A hongkongi egyetemek világszínvonalú képzést biztosítanak.
Állami egyetemek:
  • Hongkongi Egyetem
  • Hongkongi Kínai Egyetem
  • Hongkongi Technológiai Egyetem
  • Politechnikai Egyetem
  • Hongkongi Baptista Egyetem
  • Hongkongi Városi Egyetem
  • Lingnan Egyetem
További egyetemek:
  • Open University
  • Shue Yan University

Kultúra [szerkesztés]

Hongkongot gyakran nevezik annak a helynek, ahol a Nyugat találkozik a Kelettel, ami a kultúrák keveredésére utal. (A kínai gyökerek és a brit kultúra keveredése a gyarmati időszak alatt.) Hongkong egyik legnagyobb ellentétét, a modern életformát és a kínai hagyományokat is kiegyensúlyozza. Hiába a modern életforma, a lakosok fokozottan figyelnek a hagyományokra, azon belül is a legfontosabb dologra, a feng shui-ra. Még a drágább építkezési projektekre is külön tanácsadókat szerződtetnek, és gyakran rajtuk múlik, hogy egyáltalán megvalósul-e az építkezés. Egyes tárgyakat, mint például a Ba Gua tükröt, szintén használják még a mai napig is a hongkongi lakásokban. Mivel a kínai kultúrában a 4-es szám a halált jelenti, ezért az épületek emeleteinek számozásánál kihagyják a 4-est tartalmazó számokat. A konyhaművészet szintén a kínaira alapul.
A hongkongi kormány támogatja a kulturális intézményeket, olyanokat mint például Hong Kong Heritage Museum, a Hong Kong Museum of Art, a Hong Kong Academy for Performing Arts és a Hong Kong Philharmonic Orchestra. Ezek mellett a kormány támogatja és szponzorálja a külföldi előadók hongkongi előadásaikat és koncertjeiket. Hongkong a központja az úgynevezett "Cantopop" zenének is, amely nagyon különbözik a kínai- és a nyugati zenétől.
Ezek mellett hongkong több egyéb szabadidős tevékenységet is nyújt, például sportlehetőségeket.

Filmgyártás [szerkesztés]

Az úgynevezett eastern akciófilmeket(a westernek keleti megfelelője) a 70-es évek óta ontja magából Hongkong, kevesebb világ-, de annál nagyobb ázsiai sikerrel. Jellegzetességük, hogy a szerény költségvetésnek köszönhetően egy-két hónap alatt elkészülnek, ez a minőség formájában köszönt vissza. Ellenben minden ottani akció-színész egyben kaszkadőr, énekes is. A jeleneteket a meseszerű röpködő túlzások kivételével valóban eljátsszák: zuhannak, esnek, ütések-rúgások sorozatát adják-kapják, mindenféle filmtrükkök- vagy biztosítások nélkül.
Az 1990-es években megnőtt a hongkongi filmek iránti kereslet. Az akkorra a hollywoodi filmek színvonalát elérő és sokszor túlszárnyaló filmek, melyekben még mindig a legigazibb kaszkadőr-jeleneteket csodálhatjuk meg, Hongkong hírnevét növelték.
A teljesség igénye nélkül ehhez a legjelentősebben Jackie Chan, Samo Hung, Yuen Biao, Jet Li játéka járult hozzá, de John Woo és Tsui Hark rendezők is itt kezdték.

Média [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Hongkongi média
A városban formailag sajtószabadság van, de a szövegek pártszemléletű cenzúrája általános. A város újságjai főleg angol és kínai nyelven jelennek meg (a South China Morning Post és a The Standardangolul, a Ming Pao és az Economic Journal pedig kínaiul). A rádióállomások túlnyomó többsége szintén kínai nyelvű. A helyben fogható televízióadók többsége szárazföldi bázisú, nem hongkongi.

A városhoz kapcsolódó sztárok [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ A kantoni kiejtés átírása: zung1 waa4 jan4 man4 gung6 wo4 gwok3 hoeng1 gong2 tak6 bit6 hang4 zing3 keoi1.
  2. ↑ A mandarin kiejtés átírása pinjinben: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó Xiānggǎng Tèbié Xíngzhèngqū., magyaros átírással: Csunghua zsenmin kunghokuo hsziangkang töpie Hszingcsengcsü
  3. ↑ MTI: Peking-párti győzelem a hongkongi választásokon. URL hozzáférés – 2007. november 29.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

  • Nagy Gábor: Törésvonalak. In: HVG. XXIX. évf., 26. (1466.) sz., 26. p., 2007. június 30.
  • Jordás Gyula: Hongkong százéves történelméről. URL (hozzáférés ideje: 2007. július 1.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmazHongkong témájú médiaállományokat.
Más nyelveken
Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)